Palkovics László hangsúlyozta: az energiaforrások iránti folyamatos és egyre növekvő kereslet, a zavartalan, biztonságos és megfizethető árú ellátás garantálása fenntarthatóbb, hatékonyabb és innovatívabb megoldások fejlesztését és bevezetését teszi szükségessé.
 
A legfontosabb feladatok közé sorolta a világjárvány közvetlen következményeinek kezelését, kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását. A magyar kormány is a gazdaság lehető leggyorsabb újraindításán, versenyképességének megőrzésén és megerősítésén dolgozik.
 
A miniszter azt mondta, a kormány a bányászatban dolgozóknak is a lehető legvonzóbb jövőképet akarja kínálni.
 
A miniszter kiemelkedőnek nevezte az ágazat eredményeit, ismertetve, a kitermelt nyersanyagok mennyisége 2016 és 2019 között átlagosan 28 százalékkal nőtt. Kiemelkedő a kőolajtermelés, amely 61 százalékkal bővült.

A nemfémes nyersanyagoknál is erőteljes volt a termelés bővülése: a kitermelt cement és mészipari nyersanyagok mennyisége 13 százalékkal, az építő- és díszítőkő 52 százalékkal, a homok 96 százalékkal, a kavics közel 70 százalékkal nőtt, a kerámiaipari nyersanyagok mennyisége 48 százalékkal emelkedett.
 
"Az elmúlt években a geotermikus energia hasznosítása is bővült, reméljük, hogy ez a tendencia folytatódik. Az intenzív termelésnövekedés jól mutatja, hogy a bányászat perspektivikus jövő elé néz" - mondta Palkovics László.
 
A jövő érdekében új alapokra helyezik a bányajáradék számítását. A földgáz esetében a gázpiac áraihoz kötik, az olajnál minőségi kritériumokat vezetnek be - közölte. "A világjárvány közvetlen következményeinek kezelése, hatásainak ellensúlyozása érdekében megújítjuk az építő-alapanyagok kitermelésére vonatkozó szabályozást" - jelentette ki.
 
A miniszter közölte, hogy dolgoznak a távolabbi jövő szabályozásán is, amelynek az új Nemzeti Energiastratégia lesz az alapja. "Legfőbb célunk az energiapolitika és klímapolitika közötti összhang megteremtése" - mondta.